Magyarország nem támogatja az Európai Unió által javasolt kötelező bevándorlókvótát, és nincs egyedül ezzel a véleményével, ezért megkeresi mindazt a politikai és jogi megoldást, amely megakadályozza, hogy az elgondolást Magyarországon valóra lehessen váltani – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken az M1 Ma este című műsorában.
Bakondi György kifejtette, az Európai Unió „cseles megoldással” a belügyi tanáccsal elfogadtatta az illegális bevándorlók kötelező elosztását az uniós tagállamok között, majd a javaslat az Európai Tanács elé került, ahol Magyarország és Lengyelország is megvétózta, és Ausztria is segítséget nyújtott „a helyzet reális megítélésében és a legjobb megoldás keresésében”.
A kötelező kvótával 2015 óta próbálkozott az EU, de a menekülttáborok vagy „migránsgettók” létrehozása új megoldást jelent. Az unió által erőltetett megoldás a jelenlegi magyar gyakorlat szöges ellentéte – mondta.
Most csak az léphet be magyar területre, akinek a menekültkérelmét a magyar nagykövetségre benyújtott kérelem alapján az állam pozitívan bírálta el. Ezzel szemben az uniós javaslat értelmében kvóta szerint ide toloncolnának Európából illegális bevándorlókat, itt kellene elbírálni tíz-, húsz-, vagy harmincezer menekültkérelmet, és ha 12 hét alatt nem sikerül döntést hozni, akkor be kell engedni az érkezettet – közölte.
Ez olyan súlyos helyzetet eredményezne Magyarországon, amely nem csak az alkotmánnyal, de a magyar emberek akaratával is ellentétes – hangsúlyozta Bakondi György.
Hozzátette: számos negatív tapasztalatuk van, amelyekre pozitív választ sikerült kialakítaniuk, és most ehelyett egy rosszabb, hátrányosabb és ezt a rendszert lebontó megoldást szeretne az Európai Unió, nyilván politikai és ideológiai megfontolások alapján bevezetni.
Orbán Viktor kormányfőt idézve elmondta, tavaly 330 ezren próbáltak illegálisan Európába jutni, ebből 270 ezren a magyar-szerb határon tettek kísérletet. Ez is jelzi, milyen a nagyságrend és milyen felelősség ennek a határszakasznak az őrizete – mondta.
Bakondi György arról is beszélt, hogy a 2015-ös helyzethez képest jelentős változások történtek a nyugat-európai országokban, sokan építettek műszaki akadályrendszert és tesznek erőfeszítéseket, hogy távol tartsák Európától az illegálisan, tömegesen, a szervezett bűnözés révén pénzért érkező embereket.
Negatív példaként említette a franciaországi zavargásokat. Mint mondta, a második-, harmadikgenerációs, migrációs hátterű fiatalok tombolása, gyújtogatása, erőszakos fellépése, fosztogatása súlyos figyelmeztetést jelent minden európai ország számára, hogy távol kell tartani az illegálisan érkező migránsokat, és csak az engedéllyel rendelkezők léphessenek be Európába.